Angyal Béla
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be...megnyit →
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be...megnyit →
Részletek
Angyal Béla (FI)
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be (Gúta alpolgármestere 1994–1998; a Kormányhivatal Kisebbségi Osztályának vezetője 1999–2000; a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium hivatalvezetője 2002–2005; a Közbeszerzési Hivatal vezetője 2005–2010). Írásai hazai és magyarországi szaklapokban, évkönyvekben jelennek meg. – Fm. Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Gúta 1945–1949 (1997); Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938 (2002); Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936 (2004); Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Bastrnák Ferenc
Részletek
(* 1936. febr. 23. Gúta) Sebész főorvos, szakíró. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. 1960-tól Komáromban a Járási Népegészségügyi Központ sebészorvosa, 1964-tól szakorvosa, 1983-tól főorvosa. Kutatási területe: érsebészet, baleseti sebészet. Főbb kitüntetései: Dérer-emlékérem (2002), Magyar Sebészetért Emlékérem (2004).
Borka Géza
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
Részletek
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz c. lapokat. A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület titkára is volt. 1945-ben Mo.-ra, Kaposvárra került, a helyi gimnáziumban tanított. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. – Fm. Bánatmalom (v.,1920); Karikagyűrű (színmű,1935); A maharadzsa (színmű,1936); Áldomás – Csillagok (színmű, 1937); Muskátlis ablakok (színmű, 1937).
Dobi Géza
(* 1937. márc. 26. Gúta) Zeneszerző, zenepedagógus. Pilzenben zenepedagógusi, később, 1967-ben Pozsonyban hegedű szakot végzett. 1959- től nyugdíjba vonulásáig Komáromban hegedűtanár, ill. zeneiskolai igazgató. Szlovákiai magyar költők (gyermek-)verseit zenésítette meg; ismertek saját gyűjtésű népdalfeldolgozásai, az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes számára komponált zenedarabjai, továbbá...megnyit →
(* 1937. márc. 26. Gúta) Zeneszerző, zenepedagógus. Pilzenben zenepedagógusi, később, 1967-ben Pozsonyban hegedű szakot végzett. 1959- től nyugdíjba vonulásáig Komáromban hegedűtanár, ill. zeneiskolai igazgató. Szlovákiai magyar költők (gyermek-)verseit zenésítette meg; ismertek saját gyűjtésű népdalfeldolgozásai, az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes számára komponált zenedarabjai, továbbá...megnyit →
Részletek
Dobi Géza (csa)
(* 1937. márc. 26. Gúta) Zeneszerző, zenepedagógus. Pilzenben zenepedagógusi, később, 1967-ben Pozsonyban hegedű szakot végzett. 1959- től nyugdíjba vonulásáig Komáromban hegedűtanár, ill. zeneiskolai igazgató. Szlovákiai magyar költők (gyermek-)verseit zenésítette meg; ismertek saját gyűjtésű népdalfeldolgozásai, az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes számára komponált zenedarabjai, továbbá a komáromi Magyar Területi Színháznak és a kassai Thália Színpadnak írt színpadi zenéi, valamint hangszeres művei is; a Komáromi Kamaratrióval tizenhat miniatűrjét adta ki CD-n. – Fm. Fűben tücsök muzsikál (csehszlovákiai magyar költők megzenésített versei, 1983); Szélhívogató (csehszlovákiai magyar költők megzenésített versei, 1999); Martosi népdalok (2001); Mikor engem besoroztak (katonanóták, 2001); Magyar zeneszerzők lexikona tanulók számára (2003).
Gőgh Kálmán
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Autóbalesetben hunyt el. 1997-től az ő nevét viseli a gútai sportcsarnok.
Gúta (Kolárovo)
Részletek
A gútai hajómalom (GJ)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67 (0,6%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8395 (78,5%) magyar, 1532 (14,3%) szlovák, 112 (1,1%) roma, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7252 r. k., 335 ref., 273 ev., 18 gör. kat., 3 (0,03%) izr. – A kiterjedt tanyavilággal rendelkező (lakosságának egyharmada még a 20. sz. első felében is tanyákon élt) ~ lakóinak fő megélhetési forrása a halászat mellett a gyümölcs- és gabonatermesztés, valamint a szénával való kereskedelem volt. Sokat szenvedett az árvizek pusztításától, városi rangot az 1965. évi árvíz utáni újjáépítését követően, 1967-ben kapott. A második vh. után magyar lakosainak egyötödét, több mint 2000 személyt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, főleg mezőberényi és pitvarosi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma az 1715-ben elpusztult gótikus templom helyén 1723–24-ben, r. k. (Szt. Rozália-) temetőkápolnája a 18. sz. közepén épült barokk stílusban. A Kis-Duna és a Vág összefolyásánál egy korábbi földvár helyén 1662–64-ben emelt erődítmény alapjai láthatók. A Kis-Dunán egykor számos hajómalom dolgozott, ezek emlékét őrzi a dunaradványi hajómalom 1990-es évek elején elkészített, s ~ mellett a Kis-Dunán múzeumként szolgáló másolata. ~n működik Szl. legmodernebb malma. Malomipara mellett kerékpárok, robogók és autóalkatrészek gyártására szolgáló gépjárműipara jelentős. Határának D-i része az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátumhoz tartozik. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (II. Rákóczi Ferenc, ill. Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), magyar tanítási nyelvű speciális alapiskolával, művészeti alapiskolával, 1992-ben alapított nyolcéves r. k. egyházi gimnáziummal (Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium), 1991-ben alapított szakmunkásképző magániskolával és 2002-ben alapított magán szakközépiskolával rendelkezett. 1996 óta jelenik meg ~n a Gútai Újság c. közéleti és információs lap. ~ határának É-i, mátyusföldi részén 1949-ben alapított Ifjúságfalvát 1954-ben önálló községgé szervezték. – Ir. Fehérváry Magda (szerk.): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1992); Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban (1996); Angyal Béla: Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Angyal Béla:Gúta 1945–1949 (1997); Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Gúta – fedett híd a hajómalomnál (GJ)
A koncentrációs táborokba elhurcolt gútai lakosok emlékműve (FI)gútai hajómalom
Részletek
A gútai hajómalom (LJ)
Az 1965-ben a turócszentmártoni skanzen raktáraiba került dunaradványi hajómalomnak (vízimalom) a komáromi hajógyárban 1980-ban elkészült rekonstrukciója. 1995 óta a Szlovák Természetvédők Szövetsége biztosítja a gútai Kis-Duna holtágán található objektum látogathatóságát.
Fedett híd a gútai hajómalomnál (GJ)
Kis-Duna (Malý Dunaj)
A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a...megnyit →
A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a...megnyit →
Részletek
A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a neve. A folyón régen számos vízimalom (cölöpös és hajómalom) működött. Három felújított cölöpös malom (Jókán, Tallóson, Pozsonyeperjesen) és a gútai hajómalom múzeumként látogatható. Szelíd folyása révén kiválóan alkalmas a víziturizmusra. A folyón három kisméretű vízerőmű található.
Palkovich Viktor
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották...megnyit →
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották...megnyit →
Részletek
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották állampolgárságától, ezért Mo.-ra költözött.
Szabó G. László
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998);...megnyit →
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998);...megnyit →
Részletek
SZABÓ G. László (SZM)
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998); Kétezer színe-java (színészportrék, 2000); Igyime Prága (Eszenyi Enikővel közösen, 2001). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).